Az alábbiakban foglaltuk össze a 2016. évi fontosabb változásokat, melyek a vállalkozások jelentős részét érintheti. Amennyiben a lenti linkek közül arra kattint, amelyik az Ön számára érdekes, nem kell az összes változást elolvasnia, a honlap azonnal az Önt érdeklő részhez gördül.
Személyi jövedelemadóAdózás rendjéről szóló törvény
Egyéb adók (jövedéki adó, reklámadó, gépjárműadó)
1. Személyi jövedelemadó:
Az adó mértéke 2016. január 1-től 15 %.
A családi adókedvezmény mértéke is változott, egy gyermek után 66 670 Ft, két gyermek után 83 330 Ft/gyermek, három gyermek esetén 220 000 Ft/gyermek lett az adóalap kedvezmény. A kedvezmény igénybevételéhez 2016. januártól kötelező a havi bevallásban közölni a gyermekek személyes adatait, ha megosztásra kerül, akkor annak arányát és a másik fél adóazonosítóját. Ha év közben változik az igénybevétel, akkor a változás időpontját is közölni kell a havi bevallásban.
Az eltartottak adóazonosító jelét 2016. július 1-ig képzi és küldi ki a NAV 2016. november 30-ig minden 25 év alatti állampolgárnak, aki még nem rendelkezik adóazonosítóval. Ezt először a 2016. évi SZJA bevallásban kötelező feltüntetni (2017. május 20.).
Az első házasok kedvezménye a csökkentett SZJA kulcs miatt 2016-tól havi 33 335 Ft-ra nő. A havi bevallásban januártól adatot kell szolgáltatni a házastársról (név, adóazonosító, esetleges megosztás)
A vadon gyűjthető termények értékesítése után (ha az eladó nem rendelkezik vállalkozói vagy őstermelői igazolvánnyal), a felvásárló az értékesítési bevétel 25 százaléka után 15 százalék szja-t köteles levonni.
Kamatjövedelem esetén a 15%-os kulcs kizárólag a 2016. január 1. után keletkezett jövedelemre alkalmazható. Ha áthúzódó az időszak, arányosítással kell megállapítani a 15%-os SZJA-t.
Nem kell megfizetni az ingóátruházásból származó éves összes jövedelem adójának 30 000 Ft-ot meg nem haladó részét.
A kifizető által ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyoni érték esetében az adóalap szorzója 1,19 helyett 1,18 lett. Ha egészségügyi hozzájárulás is terheli, akkor a szorzó ott 1,28 helyett 1,27 lett. Az egyes meghatározott juttatások esetében nem változott a 1,19-es szorzó (pl. cafeteria).
Belföldi fuvarozók esetében belföldi kiküldetése esetén meghatározott rész igazolás nélkül költségként elszámolható rész lesz. A mértékét későbbi kormányrendeletben fogják meghatározni.
2016. január 1-től a 2015. évi jövedelméről a magánszemély elektronikusan vagy írásban tehet nyilatkozatot tehet a NAV felé, mely helyettesíti az adóbevallást. Ezt kizárólag akkor teheti meg, ha csak munkáltatótól származott jövedelme, nem számol el költséget és nem érvényesít kedvezményt. Ezt január 31-ig teheti meg, mely nyilatkozat nem vonható vissza.
2017-ben, a 2016. évi jövedelemről a NAV már az adóalany kérelme nélkül készíti el a nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján. Ezt a tervezetet megküldi az adózó részére, akinek ezt el kell fogadnia, hogy érvényes legyen. A NAV az ügyfélkapura küldi a tervezetet március 15-ig, melyet az adózó május 20-ig fogadhatja el. Amennyiben nem fogadja el, SZJA bevallást kell benyújtania.
2016-tól a külföldi jack-potból származó nyeremény adóköteles jövedelem.
Az szja bevallásban az idei évtől a jelenlegi 150 ezer forinttal szemben 200 ezer forintos összeghatárig lehet 6 hónapos pótlékmentes részletfizetést kérni. Az SZJA-n kívül az egészségügyi hozzájárulásra is lehet részletfizetést kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint.
2. Társasági adó:
2015. június 25-től él a növekedési adóhitel. Ez lehetőséget nyújt az adózónak, hogy a társasági adót nem feltöltéskor, hanem azt tárgyévben elosztva, nyolc részletben fizesse meg. Nem veheti igénybe, aki 3 éven belül kezdte a vállalkozást, átalakult vagy szétvált vagy egyesült, valamint a adóelőleg-kiegészítési határidőig nem jelzi kérelmét a NAV felé. Továbbá nem alkalmazhatja a felszámolás és a végelszámolás időszaka alatt. Csökkenthető a még nem esedékes összeg tárgyi eszköz beruházással vagy létszámnöveléssel.
A számviteli törvény változása alapján a társasági adó törvényben is korrigálásra került az összes bevétel fogalma, a veszteségelhatárolás szabálya és az osztalékelengedés átmeneti rendelkezése.
2016. január 1-től a számviteli törvény nettó módon számolja a részesedéskivonást, így a társasági adó is, mely tartalmilag nem jelent változást.
2016. január 1-től a törvénybe beépült az IFRS adózókra vonatkozó szabályozások. Mivel ezek jelenleg kevés vállalkozást érintenek, részleteiben nem soroljuk fel a módosításokat.
3. Általános forgalmi adó:
2016. január 1-től az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítés az elszámolási időszak utolsó napja. Ezt első alkalommal 2015. december 31-ét követő teljesítések esetében kell alkalmazni.
Ez alól kivétel:
a teljesítés a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi.
ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap. Tehát amennyiben a fizetés esedékessége későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napja, úgy a teljesítési dátum a fizetési esedékesség, de legkésőbb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.
2016. januárjától kiállított számlák esetében az adózó a levonható adót annak keletkezésének évében vagy az azt követő évben vonhatja le önellenőrzés nélkül. Ezt régebben elévülési időn belül bármelyik időszakban levonható volt. A két évet követően elévülési időn belül csak önellenőrzéssel vonható le.
2016-tól mentesül a számla kibocsátása alól a nemzetközi légi szállítási szolgáltatást végző adóalany, belföldön nem letelepedett adóalany nem belföldi adóalanynak nyújtott műsor-, távközlési, vagy elektronikus szolgáltatása. Ezekről nyugtát kötelező kiállítani, számlát csak a vevő kérésére.
Közcélú adományozás lett az oktatási intézményeknek átadott termékek, így utánuk nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.
A sertéshús áfája 2016-tól 27% helyett 5% lett. Ez kizárólag a tőkehúsra vonatkozik.
Amennyiben az adózó a vevőtől előre utalással megkapja a termék/szolgáltatás ellenértékét, az adózó a fizetés/utalás napjával kell teljesítenie, kiállítania a számlát. Amennyiben a teljesítés nem történt meg, köteles előleg számlát kiállítani.
2016. január 1-től az új lakások egy részének az áfája 5 %-ra csökkent. A többlakásos társasházaknál csak a 150 négyzetmétert, az egylakásosoknál pedig csak a 300 négyzetmétert meg nem haladó otthonok építésének csökkent. Az áfaszabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfafizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték az új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt még, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
A magánberuházók ezt a kedvezményt 2016-tól a benyújtott számlák alapján maximum 5 millió Ft-ig áfa visszatérítésként kaphatják meg, amennyiben nem 300 négyzetméternél nagyobb házat építenek. Ez a támogatás nagyságrendileg egyenlő az építő vállalkozók 5%-os áfájával.
4. Adózás rendjéről szóló törvény:
2016. január 1-től a NAV a cégjegyzésre kötelezett és áfaregisztrált adózókat negyedévente minősíteni fogja. Az első minősítésről a NAV értesítőt fog küldeni . Amennyiben a későbbiekben nem változik a minősítés, a NAV nem fog értesítést küldeni. Az adózók az ügyfélkapun keresztül tudják lekérdezni az aktuális minősítésüket. Megbízható adózó az, aki legalább 3 éve folyamatosan működik, tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adóhatóság által megállapított különbözet nem haladja meg az adóteljesítmény 3 %-át, tárgyében és azt megelőző 5 évben nem indult ellene végrehajtási eljárás, továbbá nem indult ellene felszámolás vagy kényszertörlési vagy adószámfelfüggesztési (bevallások elmulasztása miatti) vagy adószám törlési eljárás, nincs 500 ezer Ft-ot meghaladó tartozása, a NAV által kiszabott mulasztási bírság a tárgyévet megelőző két évben nem haladta meg az adóteljesítmény 1 %-át. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő maximuma 180 nap, bevallás mulasztása miatt (kivéve foglalkoztatói és EKÁER bejelentés) első alkalommal csak felszólítást küldhet, továbbá az esetleges bírságnak kizárólag az 50 %-a szabható ki. Automatikusan 12 havi részletre jogosult 10-500 ezer Ft között és 2017-től 45 napon belül, 2018-tól 30 napon belül utalja vissza részére a NAV az áfát (a 75 nap helyett).
Automatikusan kockázatos adózó, aki szerepel a nagy összegű adóhiányosok és adótartozással rendelkezők listáján, továbbá a be nem jelentetett alkalmazottat foglalkoztatók listáján, és ismételt üzletzárás került elrendelésre vele szemben egy éven belül. Ha kockázatos az adózó az ellenőrzési időszak automatikusan 60 nappal hosszabbodik, az áfa kiutalási ideje 75 nap, az önellenőrzéskor a késedelmi kamat az alapkamat ötszöröse, a mulasztási bírság pedig nem lehet kisebb a maximum 50 %-ánál, maximuma a törvényi mérték 150 %-a. Amennyiben megszüntette a kockázati tényezőt az adózó, kérheti a NAV-tól az átsorolást (kivéve a be nem jelentett foglalkoztatás és az üzletbezárás esetében).
Az adóregisztrációs eljárás során vizsgált adótartozás mértéke 15 millióról 5 millióra csökkent, legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 30 millióról 10 millióra. Továbbá a vizsgált személyi kör is bővült a cégvezetőkőn túl a Kft-k és Rt-k tulajdonosaira, ha nincs a társaságnak 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagja.
2016-tól adófolyószámla-integráció keretében már a vámhatósági egyenlegeket is tartalmazni fogja a NAV folyószámla. Így, köztehernemenként és nem adónemenként lesz rendezve. Az adózó csak akkor fog kapni egyenlegközlőt, ha a folyószámla egyenlege eléri vagy meghaladja a 2 000 Ft-ot (a korábbi 1 000 Ft-tal szemben).
2016. január 1-től a NAV bírál el minden adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési kedvezményt.
2016-tól a NAV kötelező ellenőrzése végelszámolás esetén kizárólag a kockázatos adózók esetén kötelező.
Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén nem bírságolhatja a magánszemélyt a NAV, ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Nem lehet azonban ezt a kedvező szabályt alkalmazni akkor, ha az adózó az áfakörbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el vagy EKÁER-ben mulaszt.
További változás, hogy az adóhatóság az idei évtől már nem veti ki a 2000 forintnál kisebb késedelmi pótlékot, míg most az összeghatártól függetlenül kirója azt. A magánszemélynek emellett nem kell megfizetnie az 1000 forintot el nem érő adót, és az adóhatóság sem utalja ki az 1000 forintot el nem érő túlfizetést. Korábban ez a határ 100 forint volt.
5. Számviteli törvény:
2015. július 4-től, elsőként a 2016-ban induló adóévre egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozás készíthet, akiknek két egymás követő évben az alábbi mutatóból bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket: mérlegfőösszeg 1200 millió Ft, éves nettó árbevétel 2400 millió Ft, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 50 fő.
2016. évtől mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás, aki egy másik vállalkozásban a szavazatok 20%-val közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A 20%-os tulajdonosi részesedés jelentős tulajdoni részesedésnek minősül.
Közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó került meghatározásra, aki az EGT területén valamely szabályozott pénzpiacán átruházható értékpapírjait kereskedésre befogadták vagy jogszabály annak minősít (pl. biztosítók, hitelintézetek (kivéve MNB, MFB, EximBank), befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók. Rájuk részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak és nem alkalmazhatják a számviteli törvény egyszerűsítéseit.
2015. július 4-től változott, mely a 2016-ban induló évtől kötelező alkalmazni a változott mérlegsorokat, melyek a fogalmi változások miatt kibővültek. Szintén változás, hogy már nem alkalmazható a 2016. évről készített beszámolóban az eredménykimutatás „B” változata. Továbbá megszűnt a rendkívüli eredménykategória és fizetendő osztalék elszámolása és bemutatása.
Változott 2016-tól kezdődő évtől az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére, elszámolására és terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozóan.
Egyéb bevételek és ráfordítások és a pénzügyi bevétel és ráfordítások köre bővült a megszűnő rendkívüli bevételek és ráfordítások tételeivel.
Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. 2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet majd visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.
Érdemes odafigyelni a vállalkozásoknak arra, hogy negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük az osztalékfizetésre, még akkor sem, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét.
Változott a kiegészítő melléklet kötelező tartalmi elemeire vonatkozó előírás is. Jelentős mértékben az éves beszámoló és összevont éves beszámoló kötelező tartalmi elemei, de változott az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete is. 2016. évtől kezdődő üzleti évről készülő kiegészítő mellékelt így egységesítésre került, sokkal több és részletesebb információt kell tartalmaznia.
A közérdeklődésre számot tartott vállalkozás részére kötelező a könyvvizsgálat. Fő szabály továbbra is, hogy minden kettős könyvvezetésű vállalkozásnak kötelező a könyvvizsgálat, kivéve az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a nettó árbevétel a 300 millió Ft-ot és az átlagos létszám az 50 főt. A törvény külön nevesíti, kik azok a vállalkozások, akiknek az értékhatárok mentességet biztosítanák, de tevékenységükre jelleggel mégis kötelezi őket a törvény a könyvvizsgálatra.
2016-tól fokozatosan bevezetésre kerül az EU jogharmonizációval összhangban az IFRS számviteli szabályrendszer. Az IFRS önálló számviteli szabályozás, így a számviteli törvénybe azokat a részeket emelték be, melyre az IFRS nem tér ki, pl. a leltározás, beszámolót alátámasztó bizonylatolás, könyvvizsgálat, letétbe helyezés, közzététel.
Az IFRS bevezetésére több ütemben kerül sor. Elsőként 2016-től választható koncesszióköteles tevékenységet végző vállalkozások, azok a vállalkozások, amelyek anyavállalata IFRS szerinti beszámolót készít és azok a vállalkozások, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák. Ez alól kivételt jelent, ha az MNB felügyeli az intézményt. 2017-től kötelező lesz alkalmaznia az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák és a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak (kivéve a számviteli törvény által meghatározott kisebb hitelintézeteknek). 2017-től választhatják a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei (ha mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól), könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások, biztosítók (kivéve, akiket az MNB felügyel).
Nem választhatják az IFRS-eket a vagyonkezelést végző vállalkozások és a nonprofit gazdasági társaságok.
Az áttérés szándékát 90 nappal korábban be kell jelenteni a NAV-hoz, KSH-hoz és amennyiben az MNB felügyelete alá tartozik, akkor az MNB-nek is. 2016-ban ezt az áttérést követő 15 napon belül kell megtenni. Az áttérés előtt egy IFRS-es minősítéssel rendelkező könyvvizsgálóval jelentést kell készíttetni a megfelelő felkészültségről.
Visszatérést is biztosít a jogszabály, legalább 5 lezárt üzleti év után, illetve egyes meghatározott esetekben kötelezővé teszi a visszatérést vagy az 5 évet nem kell megvárni.
6. Helyi adók:
Bevezetésre került a helyi iparűzési adóban is az IFRS-es vállalkozásokra a nem kifejezetten az IFRS-eket alkalmazókra vonatkozó szabályok, pl. az adóalapra vagy adóalanyra vonatkozóan).
Az IFRS-ekre áttérő vállalkozás vállalkozási szintű iparűzési adó alapja az áttérés évében és az azt követő évben nem lehet kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév vállalkozási szintű adóalap. Akkor lehet ettől eltérni, ha a vállalkozó bizonyítja, hogy az adóalap a számviteli szabályok szerint is kisebb lenne.
2016-tól az IFRS-re áttérő vállalkozásoknak adatot kell szolgáltatniuk az áttérés és azt megelőz adóévről a helyi iparűzési adó alapjáról és azok elemeiről.
2016. január 1-től a törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátást, védőnő tevékenységet végző vállalkozások számára, hogy ha az iparűzési adó alapjuk nem haladja meg a 20 millió Ft-ot, az éves bevételük 80%-a az OEP-től származik, kedvezményt nyújthat az iparűzési adóból.
2016-tól minden iparűzési adóelőny de minimis-nek minősül.
Szintén januártól a költségként, ráfordításként elszámolt külföldi útdíjak, pályadíjak belföldön fizetett díj 7,5 %-kal csökkenti a fizetendő iparűzési adót (a belföldi útdíj utáni 7,5%-os kedvezmény továbbra is megmaradt).
2016. január 1-től nem kell adóbevallást benyújtania, akit adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján nem terheli adófizetési kötelezettség. Továbbá a KATA alanyt sem, ha valamilyen okból megszűnik KATA alanyisága. Ez a szabály már a 2015. adóévre is alkalmazható.
A kisadózók korábbi 15 napja helyett már 45 napos határidő áll rendelkezésre, hogy tételes adómegállapítási módot válasszon. A 45 napos határidő jogvesztő.
2017. január 1-től már ÁNYK-s egységes nyomtatványos elkészíthető és benyújtható a helyi iparűzési adóbevallás. Ez esetben a bevallás a NAV-hoz kerül, aki továbbítja az illetékes önkormányzatok felé. Az adót továbbra is önkormányzat felé kell utalni.
2016. január 1-től az építményadó-kötelezettség a használatbavétel tudomásulvételét követő évtől indul, ha használatbevétel nem engedélyköteles.
2016-tól a kincstár az önkormányzatoktól beérkező adatokat a helyi adók mértékéről, kedvezményekről, mentességekről a honlapján közzéteszi, melyet az adózók elektronikus úton letölthetnek, csoportosíthatnak. Ezek az adatok nem minősülnek hitelesnek.
7. Társadalombiztosítás:
2016. január 1-jétől 111 000 Ft a minimálbér, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 129 000 Ft.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6930 Ft helyett 7050 Ft.
A személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem híján nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg érvényesíthető járulékkedvezményként (a korábbi 16 százalék helyett), de továbbra is legfeljebb a fizetendő járulék mértékéig.
Az úgynevezett együtt folyósított ellátások összege (amiben azok az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek részesülhetnek, akik saját nyugdíjuk mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának 60 százalékát is kaphatják) 84 975 forintról 86 335 forintra nő.
Létrehozható egészség- és önsegélyező pénztár is (ilyen pénztárak korábban csak önállóan működhettek).
Minden maximális összegben megállapított GYED összegét felül kell vizsgálni, és az új összeget a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével kell megállapítani. A GYED maximuma továbbra is a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka (2016-ban havi 155 400 forint).
Már a GYED első napjától lehet munkát végezni (korábban csak a gyermek egyéves korától lehetett). Januártól a GYED kérelem benyújtható a CSED igénnyel együtt.
A még nem tanköteles gyermek után a családi pótlék nevelési ellátás címén, a már tanköteles gyermek, illetve a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanuló gyermek után a családi pótlék iskoláztatási támogatás címén kerül folyósításra. A családi pótlék maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg sajátos nevelési igényű tanuló esetén annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a 23. életévét betölti.
Ha a gyermek vagy a tanuló az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul hiányzik, akkor ezt a tényt az iskola vagy óvoda igazgatója jelzi a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott 5. óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlékra jogosult személy figyelmét arra, hogy a további igazolatlan mulasztás a családi pótlék folyósításának szünetelését eredményezi.
Az adott évben igazolatlanul mulasztott 20. óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után a gyámhatóság – az iskola vagy óvoda igazgatójának jelzésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését.
2016-tól a CSOK összege két gyermek esetén 2,6 millió Ft-ra, 3 gyermek esetén 10 millió Ft-ra nőtt, melyhez kedvezményes kamatozású hitel is felvehető, maximum 10 millió Ft-ig.
8. Illetékek:
2015. szeptember 1-től ajándékozási illetékmentes a hitelezők bíróságon kívüli vagy a bíróság adósságrendezi eljárásban az adós javára elengedett követelés. Az adósságrendezés eljárási illetéke 30 ezer Ft. Szintén 30 ezer Ft illeték terheli, ha az adósságrendezési eljárás megszűnik az adós vagy hitelező kérelmére, mentesítő határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás és a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért. Végzés felülvizsgálati kérelme vagy perújítás illetéke szintén 30 ezer Ft. Eljárás során benyújtott kifogás illetékmértéke 15 ezer Ft, mely, ha jogos a kifogás, visszajár.
2016. januártól illetékmentes, ha a gyermek születési anyakönyvéből hiányzó apa adatok kerülnek felvezetésre. Illetékmentes továbbá a hivatalok által tévesen rögzített adatok miatti módosítások. Nem kell illeték fizetni, illetve visszajár, ha a közigazgatási hatósági eljárást azért szüntetik meg, mert egy más hatóságnál az ügy végső döntését befolyásoló kérdésben még nem született döntés.
Tárgyi illetékmentes eljárás 2016-tól a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása évi négyszer, vállalkozói igazolvánnyal, üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás, személyi igazolvány és lakcímkártya kiállítsa, családi állapotváltozásból bekövetkező névváltoztatási eljárás, eltulajdonított okmányok pótlása, rokkant parkolókártyával kapcsolatos lejárás, oktatási igazolvány kiállítása, mezőgazdasági és erdészeit gép kezelői igazolvány kiállítása, népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás, jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás, jogosítvány első kiadás, 160 nm hasznos alapterületnél kisebb lakóházak építési engedélyének kiadása.
Megbízható adózók részletfizetési kezdeményezése illetékmentes. Ha nem megbízható adózó, továbbra is 10 ezer Ft az eljárás illetéke.
Nem kell cégbírósági eljárási illetéket fizetni a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállításáért, továbbá a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldéséért, ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri. Egyéb esetben továbbra is illetékköteles.
2016-tól teljes illetékmentességet kapott a szanálási vagyonkezelő. Bármilyen eljárásban megilleti a mentesség (pl. bírósági eljárás, ingatlan tulajdonjog szerzése).
2016. január 1-től ajándékozási illetéknetes az értékpapírok, üzletrészek, tagi részesedésekre Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő ingyenes megszerzése.
2016. január 1-től visszterhes vagyonátruházási illetékmentes a környezetkímélő gépkocsik tulajdonjogának és az ilyen gépjárművekhez kapcsoló vagyon értékű jogok megszerzése. Mentes továbbá az autóbuszok, nyergesvontatók, tehergépjárművek gazdálkodó szervezet általi megszerzése. A korábbi kedvezmény, mely maximálta az illeték összegét 90 ezer Ft-ban, hatályon kívül helyezték.
9. Egyéb adók (jövedéki adó, reklámadó, gépjárműadó):
2016-tól a kereskedelmi gázolaj adókedvezménye literenként 11 Ft-ról 7 Ft-ra csökken.
A pálinka magánfőzés is változott. A párlat adójegye 700 Ft és első alkalommal legalább 5 db-ot kell vásárolni, évente maximum 86 db lehet.
Bérfőzők esetében 500 ezer Ft-ra nőtt a bérfőzött párlat utáni jövedéki adófizetési kötelezettség aló határa.
2016. május 20-tól a cigaretta kiszerelési egysége nem lehet kevesebb dobozonként 20 szálnál, maximum viszont 25 szál. a fogyasztási dohány legkisebb egysége 40 grammról 30 grammra csökkent, a legnagyobb kiszerelés 200 grammról 50 grammra. Továbbá kizárólag téglalap formájú dobozban árusítható.
Ha reklámközzétevő az IFSR szerint készíti az egyedi beszámolóját, akkor a nettó árbevétel megállapításakor a helyi adó szerint számított nettó árbevételt kell érteni.
A környezetkímélő autók tulajdonosai mentesülnek a regisztrációs, a gépjármű-, a cégautóadó, valamint az átírási illetékek alól. Ezek az 5E, 5P, 5N és 5Z környezetvédelmi besorolással rendelkező gépjárművek. Ebben az esetben a keletkező adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
2016. január 1-től a nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi járműszerelvényként adózik. Így a szerelvényadóztatás miatt a félpótkocsira külön már nem adót kell fizetni.
Szintén januártól a külföldi rendszámú nyerges vontató, teherautó után a fuvarozó vagy pénzügyi képviselő kell megfizesse Magyarország területére való belépést megelőzően legalább 2 nappal a külföldi rendszámú gépjárművek adóját. EU-s rendszám esetében nem kell fizetni.
10. További információk:
Felhívjuk minden Kedves Ügyfél figyelmét:
Az üzemorvos már egy alkalmazott esetén is kötelező.
A számlázó programokat frissíteni kell/kellett, hogy az úgynevezett NAV modul beépüljön a programba. Aki ezt elmulasztja, jelentős bírságra számíthat.
Az alkalmazottakra vonatkozóan kötelező a jelenléti ív és a szabadság-nyilvántartás pontos vezetése.
Továbbra is kötelező a naprakész tűzvédelmi-, érintésvédelmi- és munkavédelmi szabályzat és oktatási napló vezetése, az iroda vagy üzlethelység időszakos felülvizsgálata és a kötelező tájékoztató táblák kihelyezése (pl. menekülő út, dohányzást tiltó tábla, nyitva tartást jelző tábla, stb.).
2016. január 1-től kötelező az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat keretében megbecsült, eltitkolt jövedelem megállapítása után a büntetőeljárást megindítása. Így már nem csak a büntetőeljárás után megy a vagyonosodási vizsgálat, de a vagyonosodási vizsgálathoz is lesz egy büntetőeljárás.
Az új Ptk miatti törzstőke emeléshez (Kft minimális jegyzett tőkéje 3 millió forint kell legyen) az érintett cégeknek 2016. március 15-ig meg kell hozniuk a szükséges határozatokat, és az ettől számított 30 napon belül be kell nyújtaniuk a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságnak. (ezt márciusban elhalasztották).
A változásbejegyzéshez jogi képviselet is szükséges, ennek költségeivel is számolni kell. Ha a vállalakozások a fenti határidőig nem készülnek el a szükséges változásokkal, életbe léphetnek a törvényben foglalt szankciók, amelyeknek első lépéseként a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a társasággal szemben a törvényes működés helyreállítása érdekében.
2016-től a magánépíttetőknek 300 négyzetméter alapterületnél kisebb ingatlan építése esetén nem szükséges építési engedélyt kérniük, csupán építési bejelentési kötelezettségük lesz az építés kezdetekor és a befejezésekor. Ezeket segíti elő a Nemzeti mintaterv katalógus, mely komplett típusterveket tartalmaz majd. Ha ezekből választ a magánépíttető, akkor építész-tervező közreműködése sem feltétlen szükséges, csak ha módosítanak a terveken.
Az online pénztárgépek éves felülvizsgálata továbbra is kötelező, mely az üzembe helyezéstől számított évenként kell elvégeztetni.
Továbbra is az adózónak kell bizonyítani a NAV felé, hogy a számlája kiállításának pillanatában a vevőnek volt érvényes EU-s adószáma. Így fontos, hogy a számla kiállításakor az EU központi adatbázisában az adószámot le kell ellenőrizni és a későbbi bizonyíthatóság érdekében a lekérdezés eredményét érdemes kinyomtatni és a kiállított számla mögé tűzni.
2016-tól történő munkavállalói jogviszony bejelentések esetén kötelező adatot szolgáltatni a magánszemély iskolai végzettségéről, a végzettségről szóló bizonyítvány sorszámáról és közölni kell a bizonyítvány kiállító iskola nevét is. Ezek nélkül az adatok nélkül nem lehet a bejelentőlapot a NAV részére beküldeni.
A felsoroltakon kívül még rengeteg jogszabály változott. Igyekeztük azokat felsorolni ebben a tájékoztatóban, mely a vállalkozások nagy többségét érinti.
Mivel a jogszabály továbbra is változnak, ezért elképzelhető, hogy a tájékoztató honlapunkon történő megjelentetése után is változtak. Igyekszünk minden változást időben lekövetni és erről minden olvasónkat tájékoztatni.
Ha kérdése lenne:
Kérjen visszahívást!
Adja meg adatait, hogy kollégánk kereshesse!