2014. évi adó és járuléktörvény-módosítások

1. Személyi jövedelemadó

Ha a magánszemély nem tudja érvényesíteni a családi kedvezmény teljes összegét az SZJA alapból, 2014. január 1-től a fennmaradó kedvezmény érvényesíthető a bérből levonandó egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékból.
Ha egyéni vállalkozóként nem tudja érvényesíteni a teljes adóalap-kedvezményt, akkor a járulékkedvezményt ő is igénybe veheti. Ebben az esetben viszont nem negyedévente, hanem havonta kell az adót megállapítania és bevallania.
2014. évtől kezdődően a magánszemélynek az adóbevallásában (vagy munkáltatói adómegállapításában) fel kell tüntetni, mely eltartottak vagy kedvezményezett eltartottak után mely hónapban voltak jogosultak és ténylegesen mikor vettek igénybe kedvezményt.

Összeghatártól függetlenül adómentesen adható a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya aló tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az eddigi 50 ezer forintos adómentes keret a kulturális szolgáltatásokat illetően megmarad.

Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nő.

Új elemként bevezetik a nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díja utáni adóról szóló rendelkezés lehetőségét. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.

Magánszemély a tartós befektetési számláját adókötelezettség keletkezése nélkül helyezheti át egyik befektetési szolgáltatótól a másikhoz. Ez a lehetőség a már meglévő számlák esetén is alkalmazható.

A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lesz. További feltételek nem változtak, évi maximum 1 millió Ft adható, de 5 éven belül maximum összesen 5 millió Ft, valamint a támogatás összege nem lehet több a lakás építési vagy vásárlási értékének 30%-nál. További feltétel, hogy lakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét és kizárólag munkavállaló veheti igénybe.

2014. január 1-től az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 % mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehet költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.

Amennyiben egyéni vállalkozóként szünetelteti a tevékenységét 2014. évtől, már a 2013. évre vonatkozóan is választhatja a munkáltatói adómegállapítást, az egyszerűsített bevallást és az adónyilatkozat lehetőségét. Feltétele, hogy az év minden napján a vállalkozási tevékenység szüneteltetés alatt legyen.

Jelentősen változtak a kockázati biztosítás adómentességi szabályai.
A biztosítások lehetnek kockázati biztosítások, illetve nem kockázati biztosítások.
A kockázati biztosításnál a biztosító csak akkor teljesít, ha bekövetkezik a biztosítási esemény (pl.: kockázati élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás). Ezek díja, ha azt nem magánszemély, hanem kifizető fizeti, kifizetőként a minimálbér 30 százalékáig adómentes, a biztosító szolgáltatása pedig főszabályként szintén adómentes.
Kockázati biztosításnak 2014-től már csak az a biztosítás minősül, amelyből semmilyen módon és formában nem lehet vagyoni értéket kivonni biztosítási esemény bekövetkezése nélkül. Így 2014-től nem számít kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, ahol a magánszemély bármilyen jogcímen díjvisszatérítésre, kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a biztosítás díját kifizető fizeti (2013-ban 30 százalékos díjvisszatérítést a törvény még tolerált). Ez a szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a díjvisszatérítésre a díjat fizető személy jogosult, ilyenkor a díjvisszatérítés vagy más kedvezmény a biztosítás kockázati biztosítás voltát nem befolyásolja.

A nem kockázati biztosítások kifizető által fizetett díja – kivéve a határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (whole life) rendszeres díja – kifizetői adófizetés mellett adóköteles, az adóterhelés mértéke a díj 51,17 %-a.
A wl-biztosítások speciális szabályai csak akkor alkalmazandók, ha a biztosítást más személy kötötte, és más személy fizeti a díjat, illetve akkor is, ha nem más személy kötötte, de előre bejelentett módon más személy fizeti a díját. Fontos a wl-biztosításokkal összhangban felhívni a figyelmet arra, hogy 2014-től a magánszemélyek számára nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő a törvény, ha olyan biztosítást vásárolnak vissza (vonnak ki jövedelmet), amelyet még 2013 előtt kötöttek. A magánszemélynek arról kell nyilatkoznia, hogy volt-e 2013 előtt olyan díjfizetés, amelyet a kifizető nem szerződőként, hanem csak díjfizetőként teljesített.

Az szja-szerint a pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások által elengedett, 10 ezer forintot meg nem haladó követelés adómentes. 2014-től az SZJA-nak ezt a rendelkezését a biztosítókra is kiterjeszti, és egyúttal az összeghatárát 20 ezer Ft-ra emeli fel. Két feltétele, hogy kizárólag a biztosító biztosítási tevékenységével összefüggésben keletkező ügyfelekkel szembeni követelésére vonatkozik és csak a követelés teljes összegének elengedése esetében alkalmazható.

2. Társadalombiztosítási járulék és ellátás

A családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható lesz a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. A munkáltatói járulékigazoláson járuléknemenként fel kell tüntetni az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét is.
Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított ellátásra való jogosultságát.

A magánszemélynek – a személyi jövedelemadóval megegyezően –, nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho-t). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának lejárat előtti megszakítása esetén – az előzőekkel ellentétben –, a magánszemélynek be kell vallania a lekötési hozamot terhelő 6 százalék mértékű eho-t.

A minimálbér 2014. január 1-től 101.500 Ft, a garantált bérminimum havi 118.000 Ft. Ezzel együtt az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési alapja is nő, szociális hozzájárulás esetében a bér 112,5%-a, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék esetében a bér 150%-a a járulék alapja.

A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 Ft-ra (napi összege 227 Ft-ra) emelkedik.

Bevezetésre kerül 2014. januárjától a GYED extra. Ez alapján azok az anyák, akik eddig több gyermek után több ellátásra is jogosultak lettek volna, azok mostantól nem egy ellátást kapnak, hanem halmozhatják azokat. Ez a szabály a 2014. után született gyermekek esetére vonatkozik.
GYED mellett továbbra sem lehet dolgozni a gyermek 1 éves kora előtt. 2014. január 1-től a gyerek 1 éves kora után az anya korlátozás nélkül dolgozhat a GYED folyósítása mellett. Akkor is jár a GYED, ha a gyerek bölcsődébe vagy családi napközibe helyezik el. Ikergyermekek esetén a GYED a gyerekek 3 éves koráig jár (amennyiben 2014-ben születtek).

2013-ban változtak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások összegének megállapítása. 2013. július 15-ét követően csak az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni, azaz csak annál a munkáltatónál kapott jövedelem vehető figyelembe, ahol a beteg vagy a kismama dolgozik, amikor ellátást igényel.
A 2014. május 11. napját megelőzően született gyermekek esetében a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díjösszegét a korábban hatályos, illetve a jelenleg hatályos jogszabályok alapján is ki kell számolni az ellátást folyósító szervnek, és minden esetben a kérelmezőre nézve a kedvezőbbet kell folyósítani.

Azon biztosítottak esetében, akik ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak évek óta (legalább 2012. 01.01‐től), nincs változás a táppénz kiszámítására vonatkozó szabályokban (ha van legalább 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme). Ha pedig a fennálló munkáltatónál a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően találunk 180 napi jövedelmet, akkor az képezi a táppénz alapját.
Változás azon személyek esetében van, akiknek az utolsó (fennálló) biztosítási jogviszonyukban azért nincs 180 naptári napi jövedelme, mert munkáltatót váltottak. Ha a biztosított munkáltató váltás miatt nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (vagyis a munkahelyváltások között nem telt el 30 napnál több), akkor a táppénzt a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.
Abban az esetben, ha a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal sem rendelkezik, akkor a táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.

2013. július 15‐étől csak annak érdemes a jövedelemigazolást kérni, aki olyan gyermekre tekintettel kér terhességi‐gyermekágyi segélyt, vagy gyermekgondozási díjat, aki várhatóan 2014. május 11‐e előtt meg fog születni. Ettől függetlenül, írásban kell kérni a kilépő magánszemélynek a munkáltatótól az igazolás kiállítását és csak ebben az esetben kötelező a kiadás.

3. Társasági adó

Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.

Meghosszabbodik a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatási naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni. Továbbá módosul a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek köre, és egyéb részletszabályokban is történt változtatás.

2014-től elismert költségnek minősül a bankkártyával, hitelkártyával teljesített éttermi szolgáltatás igénybevételéről kapott nyugta alapján elszámolt költség, feltéve, hogy a szolgáltatás reprezentációs célt szolgál. (az ilyen jellegű kifizetések után továbbra is meg kell fizetni a természetbeni juttatások adóját)

A telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.

A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik. Továbbá az általuk igénybe vehető adóalap-csökkentő tételek körét kiterjesztik a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékére is.

4. Általános forgalmi adó (ÁFA)

A sertés áfa kulcsa 27 %-ról 5 %-ra csökken. Ez vonatkozik mind az élősertésre, mind az egészben vagy félben, frissen, hűtve vagy fagyasztott állapotban lévő házi sertésre.

Módosul az időszakos elszámolás („folyamatos teljesítés”) szabályozása. Időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az elszámolási időszak zárónapja minősül. A jelenlegi szabályozás marad ugyanakkor érvényes a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre. Az új szabályozást azon 2014. június 30-átkövetően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége is 2014. június 30 –át követő időpont.

Pozitív változás, hogy a törvény tételesen bevezeti azt az Európai Bíróság ítéleteiben kimunkált lehetőséget, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját).

A módosítások eredményeként a törvény a vagyoni értékű jogokat is bevonja az áfa rendszerének tárgyi eszköz fogalmába. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5-20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően – a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.

A magyar áfaszabályozás – az Európai Bíróság előtt jelenleg is vitatott – egyéni sajátossága, hogy a harmadik országba irányuló export áfamentességét határidőhöz köti: a terméknek 90 napon belül el kell hagynia az Unió területét. A módosítás gyakorlati megoldást kínál a későbbi kiszállítások áfakezelésére. A 90 napon túli kiléptetés esetében az eladó továbbra is áfás számlázásra és áfa megfizetésére lesz kötelezett. Ha azonban az értékesítéstől számított 360 napon belül a termék végül mégis elhagyja az Unió területét, az eladó a korábban kibocsátott számláját helyesbítheti, és a megfizetett adót visszaigényelheti.

A módosítás kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát. A gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában a fordított adózás 2018. december 31-ig hatályban marad.

Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.

Az egyszerűsített számla adattartalma bővül teljesítési időponttal, ha az eltér a kibocsátás napjától, valamint a kifejezés az adófizetésre a termékbeszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. Attól egyszerűsített, hogy az adó felülről az ellenérték pénzben kifejezett összegére van a számlán feltüntetve.

5. Jövedéki adó

Megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége.

A gazdálkodók nyilvántartásaikban áttérhetnek a hatályos vámtarifaszámok alkalmazására. 2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódokat kell alkalmazni, melyeket a vámhatóság saját weboldalán nyilvánosan közzétesz.

Lehetőség nyílik a látvány-szeszfőzdékben történő értékesítésre.

Tudományos és oktatási célra adómentesen lehet alkoholterméket előállítani.

Számos változtatás célozza az illegális dohánykereskedelem visszaszorítását: a nyomon követhetőség illetve ellenőrizhetőség lehetőségeinek szélesítését, a kapcsolódó szankciók szigorítását. Többek között, a módosítás regisztrációs eljáráshoz köti a szárított illetve fermentált dohány exportját, importját, birtoklását, az azokkal való rendelkezést. Továbbá nagymértékben nő a fermentált, illetve szárított dohánnyal kapcsolatos jogsértések esetén kiszabható jövedéki bírság mértéke. Emellett a cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevő kézi eszközöket csak adóraktár részére lehet majd értékesíteni.

Szigorodnak a biztosítéknyújtás szabályai. Előírja például a törvény, hogy amennyiben a bejegyzett kereskedő vagy az alkoholtároló-adóraktár a biztosítéknyújtási szabályoknak nem tesz maradéktalanul eleget, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt vagy az adóraktári engedélyt felfüggesztheti, melynek következtében az engedélyes a jövedéki biztosíték megemeléséig nem tud adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket fogadni.

6. Vám

Bevezetik a korrekciós pótlék rendszerét az áru kiadását követő vámáru-nyilatkozat módosításának önellenőrzése kapcsán. A korrekciós pótlékot a vámhatóság állapítja meg, mértéke – ha 90 napon belül nyújtják be a kérelmet – a jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint. A 90 napon túl kezdeményezett módosítás esetén ennél magasabb lenne a korrekciós pótlék.

7. Helyi adó

A helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítja, módosítja. Mentessé válik például a telekadó alól a belterületi, művelés alól kivett, egy hektárt meg nem haladó földrészlet, ha az igazoltan művelés alá van vonva. Mentes lesz továbbá a termék-előállító üzemhez tartozó védő-biztonsági terület.

2014-től a jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.

A 35/2008 PM rendelet szerinti központi minta nyomtatványok használhatóak a változások bejelentésére és ezeket az Önkormányzatok kötelesek elfogadni.

8. Illeték

A törvény egyértelműen kimondja, hogy az osztalékra vonatkozó követelés elengedése bizonyos esetekben a csődegyezség keretében és felszámolási eljárás során elengedett követelés mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól.

A társaságiadó-törvényhez hasonlóan módosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ez alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

A törvény kiterjeszti az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a házastársak közötti ajándékozásra, vagyonátruházásra, továbbá a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzésre.

A magánszemély az első lakásszerzésekor életkortól függetlenül kérelmezheti a 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

9. KATA és KIVA

A főfoglalkozású KATA-s vállalkozók esetében a havi 50 ezer Ft adó befizetése havi 81 300 Ft-os TB alapot, 2014. január 1-től választható havi 75 ezer Ft adó (kata-plusz) befizetése a TB alap havi 136 250 Ft lesz. A magasabb adófizetés nem kötelező. Erről az adózó bármikor nyilatkozhat.

2014-től KATA esetében nem kötelező bevételi nyilvántartást vezetni, elég, ha a számlákat, nyugtákat mind megőrzi, ha ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható. Amennyiben ez nem állapítható meg, továbbra is kötelező a bevételi nyilvántartás.

2014. január 1-től a KATA adózónak adatot kell szolgáltatnia az 1 millió Ft-ot meghaladó szolgáltatás esetében adóalanynak nem minősülő más személytől szerzett a bevételről, ez alól csak a nem egyéni vállalkozó magánszemély a kivétel, valamint ha a gazdasági eseményről nem számla, hanem nyugta került kiállításra.

KIVA választás esetén 2014. január 1-től év közbeni bejelentkezés miatt 12 hónapnál rövidebb adóév esetén akkor választható ez az adózás, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 500 millió Ft időarányos részét.

10. Adózás rendje

2014. január 1. után indult felszámolási eljárással, kényszertörlési eljárással összefüggő kötelezettség elmulasztása esetén a volt vezető tisztségviselő mulasztási bírsággal sújtható.
A NAV hivatalból törli a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, amennyiben tudomására jut, hogy a kötelezettség külföldi tartózkodás vagy halál miatt megszűnt.

A NAV 2014-től az adószám felfüggesztését követő 180 nap eltelte után törli az adószámot, amennyiben az adózó nem tett eleget a felfüggesztést elrendelő határozatban foglaltaknak.

A benyújtott bevallások a bevallás esedékessége előtt is önellenőrizhető. Ez esetben sem változik az adófizetési határidő és így nem kerül önellenőrzési pótlék felszámítása.

2014. július 1-től elektronikus küldött iratok átvettnek minősülnek, ha az adózó a fájlt megnyitotta. Ugyanettől a dátumtól ellenőrzési megbízó levél elektronikus úton is küldhető.

Szintén 2014-től a NAV vizsgálhatja az adózó bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket. Ez a változás a már folyamatban lévő ellenőrzésekre is kiterjed.

Büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig az elévülési idő nyugszik, ezzel az időszakkal meghosszabbodik az elévülés.

2014-től a NAV bármilyen adóigazgatási eljárásban jogosult a pénztárgéppel kapcsolatos visszaéléseket szankcionálni. Továbbra is azok az adózók tettek eleget a hatályos előírásoknak, akik megkérték a NAV-tól a nyilvántartási számot, megrendelték az érvényes engedéllyel rendelkező pénztárgépet, melyről a forgalmazótól igazolást kaptak és az előleget kifizették.

Az elektronikus pénztárgépek esetében az online kapcsolat havi díját maximálni fogják hatósági árban. A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani.
A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szankcióként megtiltja a jogszabálysértő ár további alkalmazását, kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, valamint bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.

Egyértelművé tették, hogy a kiutalási határidőt az ellenőrzés megkezdését és a már megkezdett ellenőrzés lefolytatását, befejezését akadályozó késleltető ok megszűnésétől kell számítani.

Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer tekintetében, ha a pénzintézet csatlakozott az adóhatóság rendszeréhez. 47/2013. (XI. 7) NGM szerint egy számlára való átutalás esetében ügyfélkapus rendszerben lehet a befizetéseket a megfelelő adónem számlára szétosztani.
A nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések túlfizetésnek minősülnek. Új felosztási szabály az

Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség teljesítésének – az adó megfizetését, a költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító – részletes szabályait és műszaki követelményeit.

11. Számviteli törvény

Az euróhoz hasonlóan – feltétel nélkül lehetővé válik az USA dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés2014-től.

A tv megfogalmazza a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályokat, és előírja, hogy ilyen esetekben az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni. Ezt már a 2013-as évre is alkalmazhatják a társaságok

Szintén 2014. január 1-től lép hatályba, de alkalmazható a 2013. évre is az eredménytartalék csökkenésének elszámolása a társaságban, ha a kilépő tag vagyonkiadása a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó vagyonrésznek a jegyzett tőke, tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összege is. Akkor is, ha ezzel az eredménytartalék negatívvá válik vagy a negatív összeg növekszik.

A devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy a Magyar Nemzeti Bank meghirdetett árfolyama volt alkalmazható, 2014-től lehetővé teszik – az áfa szabályozáshoz hasonlóan – az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazását is.

A törvény értelmében nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól az a társaság, amelynek az üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, függetlenül attól, hogy árbevétele és foglalkoztatotti létszáma alapján egyébként mentesülne a könyvvizsgálat alól.

Közhitelessé vált a könyvviteli nyilvántartást végzők nyilvántartása.

2012-ben a törvényben pontosításra kerültek a leltározási szabályok, melyek szigorodtak és minden eszközre vonatkozóan kötelezővé vált a leltározás (mennyiségi felvétellel) minimum 3 évente. Ezt első alkalommal 2014. évről kell elvégezni. A készletekre vonatkozóan továbbra megmaradt a kötelező minimum évi egyszeri tételes, mennyiségi leltár felvétele.

12. Egyéb változások

2014-től életbe lép az új PTK, mely több jogszabályt is magába foglal, melyek eddig önálló törvények voltak. Így része lett többek között a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény is

Ennek eredményeképpen 2014. július 1-től jelentős változások lépnek életbe a késedelmes fizetések esetén. A fizetési határidő 30 nap, ha a fizetési felszólítás vagy a számla átvétele megelőzi a teljesítést vagy előzőek átvételének időpontja nem állapítható meg, vagy a kötelezettnek ezen iratok nélkül is teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. 60 napnál hosszabb fizetési határidő szerződésben sem köthető ki, amennyiben ez történne, az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértése, ezért ezen megállapodás a törvény értelmében semmis.
Ugyanettől a naptól a késedelmes fizetés esetén az esedékesség napjától 40 euró behajtási költségátalányt kell fizetnie a kötelezettnek, továbbá késedelmi kamatot is, melynek mértéke a jegybanki alapkamat + 8 %. Mind a két tételt törvény írja elő! (Ptk. 310/A § és 301/B §)

Felhívom minden Ügyfelünk figyelmét, hogy már egy munkaviszonyban lévő alkalmazott esetén is kötelező üzemorvos alkalmazása, megbízása.

A régi pénztárgép adómemóriájának ürítése továbbra is kötelező. Amennyiben 2014. február 28-ig megérkezik az új típusú online pénztárgép, akkor az átállással egy időben. Ha nem érkezik meg, akkor elsőként február 28-ig, majd az átállást követően selejtezés miatt újra.

Továbbá tájékoztatom minden Kedves Ügyfelünket, hogy a vállalkozás hivatalos bankszámlájáról felvett készpénz felvételének célját igazolni kell (azaz kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségek, kiadások fedezésére), az arról szóló bankfióki vagy bankautomata bizonylat könyvelési bizonylat, mely a könyvelési anyag része kell legyen.

A házi pénztárban tartható összegek meglétét és biztonsági előírásainak betartását a NAV ellenőrizheti, azaz a házi pénztárban lévő készpénzállományt és a pénzkezelési szabályzatot, annak betartását vizsgálhatja és szankcionálhatja. Csak annyi készpénz tartható a cég házi pénztárában, mely a folyamatos gazdasági tevékenységét biztosítja.