2012 év legfontosabb adóváltozásai:

1. Általános adótörvények:

EVA:

2012. január 1-től az adó mértéke 30%-ról 37%-ra nő, ezzel egy időben a bevételi korlát 25 millió Ft-ról 30 millió Ft-ra nő.

SZJA:

2012. január 1-től megszűnik az adójóváírás, valamint havi bruttó 207 000 Ft alatt (éves 2 424 000 Ft) a szuperbruttó is, felette megmarad, 2013. január 1-től a szuperbruttó teljesen kivezetésre kerül.
A béren kívüli juttatás éves maximuma 500 ezer Ft, a fölött 1,19 szeresének 16% SZJA és 27% EHO terheli. 2012. január 1-től nem minősül béren kívüli juttatásnak az univerzális (régi típusú) étkezési jegy, helyét a meleg-étkezésnél beváltható Széchenyi Kártya veszi át (az utalványokat várhatóan 2012. október 1-től csak a Magyar Posta állíthatja ki), az étkezi jegy maximális mértéké 5 000 Ft (a béren kívüli juttatás keretein belül), saját étkezdében 12 500 Ft.
Magánszemélyek internetes kereskedelme esetén, évi 600 000 Ft-os határig nem minősül üzletszerűnek, vagyis e fölött adószám kiváltás és adózás is kötelező az egyéni SZJA bevallásban.
Pontgyűjtő kártyák 50%-os adója is bevezetésre kerül, mely alapján csak azok a pontbeváltások lehetnek adómentesek, melyeket kizárólag magánszemély saját nevében történő vásárlása után járó pontokért vált ki. Amennyiben az adómentesség nem bizonyítható, akkor a kedvezmény a magánszemélynél összevonandó jövedelem, mely után SZJA-t kell fizetni (a kifizetőnek pedig 27%-os EHO-t).
Adókötelessé válik a reprezentáció és üzleti ajándék már 1 Ft-tól is, mely után 1,19 szeresének a 16%-as SZJA és 27%-a EHO.

Cégautóadó:

2012. január 1-től változik a cégautóadó rendszer. Megszűnik az eddigi 2 kategória (1600 cm3 alatt és fölött), helyette egy bonyolultabb besorolási rendszer és magasabb adótételek jönnek:

Teljesítmény (kW) Környezetvéd.oszt.: 0-4 Környezetvéd.oszt.: 6-10 Környezetvéd.oszt.: 5, 14-15
0-50 16500 8800 7700
51-90 22000 11000 8800
91-120 33000 22000 11000
120 felett 44000 33000 22000

A határidőben megfizetett gépjárműadóval a cégautóadót továbbra is lehet csökkenteni

Társasági adó:

Veszteségelhatárolás jelentősen átalakul, az adóalap maximum 50%-ig lehet majd igénybe venni az előző évek elhatárolt veszteségeit, valamint az elhatárolásra nem lesz mindig mód.
Cégeladásnál az új tulajdonos nem veheti igénybe az előző veszteségét, átalakuláskor a jogutód csak akkor használhatja fel, ha a többségi szavazattal rendelkező tag személye nem változik, ha ez mégis megtörténik, akkor a jogutód cégnek 2 évig kell ugyanazt a tevékenységet végeznie, mint a jogelődnek.
Az a cég, aki kilép az EVA hatálya alól, a társasági adó esetében negyedévente előlegfizetési kötelezettsége áll fenn, melyről külön bevallást kell benyújtani, mely az EVA bevétel 1%-a.

ÁFA:

A legmagasabb áfa kulcs 2012. január 1-től 25%-ról 27%-ra emelkedik (áfa tartalomban 20%-ról 21,26%-ra). Az átnyúló üzleteknél, szolgáltatásoknál a 2011-re eső rész 25% alá, a 2012-re eső rész 27% áfa alá tartozik.
A pénztárgépek adómemóriát változatlanul február végéig kell kiíratni. Az áfa kulcsokat szintén február végéig kell átállítatni, amíg viszont nincs átállítva az adókulcs, addig kizárólag kézi előállítású nyugta adható ki 2012-ben (amennyiben a nyugtán szerepel az adókulcs).
Személygépkocsi bérlésének áfája levonható 2012-től, de csak olyan arányban, amennyi arányban gazdasági tevékenység végzésére használták.

Játékadó:

2011. november 1-től a pénznyerő automaták adója havi 500 000 Ft.
Új adóként kerül bevezetésre a negyedéves tiszta játékbevétel 20%.a, negyedévente kell megfizetni a 900 000 Ft feletti tiszta játékbevétel után.
Szigorítják a játékengedélyek kiadását, kötelezővé teszik a szerver alapú, interneten keresztüli üzemeltetést (az adóhatóság bármikor beléphet a rendszerbe és onnan, ellenőrzés céljára adatokat kérhet le).

Adózás rendje:

Ha az állandó meghatalmazotti státuszt a meghatalmazott jelenti be, akkor a NAV értesíti az adózót levélben a kijelentésről (aznap még küldhető bevallás).
2012-től a végelszámoló közvetlenül is bírságolható (mulasztási bírsággal).
Több államban működő társaság köteles belejelenti az adóhatóságtól a tényleges székhelyét.
2012-től a független felek között a készpénzfizetés bejelentési összeghatára 2 millió Ft (5 millió Ft-ról).
Megszűnik a KSH szakma-kód az egyéni vállalkozók esetében, helyébe az Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke lép (ÖVJT), mely alapján kell az egyéni vállalkozásoknak az állami adóhatósághoz.
Kölcsönzött munkaerő esetén bejelentési kötelezettsége van a kölcsönbe vevő cégnek (munkavállaló neve, adóazonosító jele, kölcsönbeadó neve, adószáma, foglalkoztatás kezdő és záró napja – legkésőbb a foglalkoztatás napján).
2012. január 1-től új cégek alapítása esetében adóregisztrációs eljárás indul, melynek keretében a Cégbíróság az alakuló társaság tagjaira vonatkozóan a NAV megállapítja, hogy kiadható-e a cégnek az adószám vagy megtagadja annak kiadását. Ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletére jogosult tagja vagy Kft és Rt 50%-ot meghaladó szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjának olyan gazdasági társaságnak volt vezetője vagy tagja
– ahol 180 napon túli 15 milliós tartozás áll fent,
– ami 5 éven belül megszűnt és 15 millió Ft-ot meghaladó tartozással szűnt meg,
– 5 éven belül jogellenes működés miatt töröltek a nyilvántartásból.
2013. január 1-től az áfa bevallás mellé összesítő jelentést is küldeni kell, minden számláról tételesen, mely után áfát kell fizetni és áfát vont le a társaság (pl. cég neve, címe, adószáma, számla száma, összege). A végleges adattartalomra való kötelezettséget a NGM adja majd ki.
Inkasszó esetén a beszedett összeget elsőként a magánszemélyek SZJA kötelezettségekre vezeti át, majd a magánszemélytől levont járulékra esedékességük sorrendjében.
Az adóhatóság ellenőreinek 2012-től próbavásárlást követően csak abban az esetben kell feledniük magukat, ha jogsértés következett be, egyéb esetben az adózó részére kiküldött jegyzőkönyv alapján fog értesülni róla.
2012-től angol, német és francia nyelven is köteles az adóhatóság elfogadni a gazdasági eseményt alátámasztó bizonylatot.
A be nem jelentett alkalmazott után kivetendő bírság alapja a mindenkori minimálbér kétszerese (továbbra is becsléssel).
Gazdasági események valódiságának vizsgálata során az adóhatság által kért dokumentumok be nem nyújtása magánszemély esetén a vizsgált számla 10 %-ig, más adózó esetében a vizsgált számla 50%-ig, mind két esetben, maximum 1 millió Ft-ig bírságolható.
Az adóbírság 75%-ról 200%-ra nő azokban az esetekben, amelyekben az adóhiány bizonylatok, könyvelési nyilvántartások hamisításával, megsemmisítésével függ össze.
A nyomdai úton előállított bizonylat megőrzésének elmulasztása esetén a bírság mértékének felső határa a megőrizni elmulasztott bizonylatok számának és a mulasztási bírság általános mértéken a szorzata (függetlenül attól, hogy felhasznált-e a nyomtatvány).
Az iratmegőrzési kötelezettség megsértése 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (eddig 200 ezer Ft volt magánszemélyeknél, másnál 500 ezer Ft).
A számviteli beszámolónak az elmulasztása esetén már nem adószám felfüggesztéssel él a hatóság, hanem egy felszólítást követően 500 ezer Ft bírságot szab ki, ha ismételten nem teljesíti az adózó a kötelezettséget, akkor további 1 millió Ft-ig bírságol, ezután törlik az adószámot és megszűntnek nyilvánítják a céget.
Az állam megelőlegezi a bíróság által megítélt gyerektartási díjat, ha azt a kötelezettől nem lehet levonni. Ez az összeg a mindenköri öregségi nyugdíj fele lehet.

2. TB módosítások:

Minimálbér és bérminimum:

2012. január 1-től a minimálbér mértéke 93 000 Ft, mely alapján a garantált bérminimum 108 000 Ft.
Alacsony keresetű dolgozók bérének (bruttó 300 000 Ft) emelése érdekében az a cég nem kaphat 2 éven keresztül állami támogatást, akik nem őrizték meg a nettó bért (azaz 2011-hez képest a jogszabályi változások miatt 2012-re csökkent a nettó munkabér).

Szociális hozzájárulás:

A TB járulék 2012. január 1-vel megszűnik, helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, melynek mértéke változatlanul 27%. Minimális alapja alkalmazottak esetében a minimálbér vagy ha a tevékenység végzéshez középfokú végzettség szükséges, akkor a minimálbér 112,5%-a, társas vállalkozók és egyéni vállalkozók esetében a minimálbér 112,5 %-a.
Mivel változik a nyugdíjrendszer, így a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasok köre is. Aki 1950-ben vagy azt követően született, már nem öregségi nyugdíjas, így utána járulékfizetési kötelezettség jelentkezik.

Egyéni járulékok:

10% a nyugdíjjárulék, melyet közvetlenül az államnak vagy a választott magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni és bevallani is, alapja legalább a minimálbér. 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerő-piaci járulék, összesen 8,5% (azaz 1%-kal több mint 2011-ben), alapja legalább a minimálbér 150 %-a. Nyugdíjjárulék fizetés felső határa napi 21 700 Ft.
2012. január 1-től megszűnik a szabadságmegváltás és a végkielégítés egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mentessége, azaz vonni és fizetni kell utána.

Egészségügyi hozzájárulás:

10%-os EHO terheli a munkáltatót a béren kívüli juttatás adóalapja után.
Az osztalék utáni EHO változatlanul 14% és az éves felső határ továbbra is 450 ezer Ft.

Nyugdíjak:

A régi változatban 2012. január 1-vel megszűnik a rokkantnyugdíj és a korhatár alatti nyugdíj. 1949-ben vagy azt megelőzően született személyek esetében öregségi nyugdíj lesz. Akik 1950-ben vagy azt követően születettek és nem töltötték be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és előrehozott korkedvezményes vagy korengedményes nyugdíjban részesülnek, korhatár előtti ellátás fognak kapni.
Az öregségi nyugdíjemelés 2012. január 1-től kizárólag inflációval fogják korrigálni, a korábbi gazdasági növekedés mértékéhez kötötten adható korrekció megszűnik.
A rokkantsági nyugdíjak esetében a komplex minősítés alapján 60%-os vagy annál kisebb mértékű egészségkárosodás esetén igényelhető, jövedelempótló jellegű ellátás, mely alapján az kaphat, aki az étintett az állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 1095 napon át biztosított volt (ez nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében)
Akik rehabilitációra javasolhatók, azok rehabilitációs ellátást fognak kapni, maximum 3 évig, összege a mindenkori minimálbér 30-50%-a között mozogna, de együttműködési kötelezettsége van a betegnek (azaz aktív munkakeresés, felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvétel, felajánlott munkalehetőség elfogadása).
Akiknek a rehabilitációja nem javasolt, azok rokkantsági ellátást kaphatnak, melynek összege minimum a mindenkori minimálbér 30%-a, maximuma pedig 150%, megszűnik az ellátás, ha a rokkant nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének, e mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, de a jövedelem havi összege nem érheti el a mindenkori minimálbér 150%-át.
A rehabilitációs ellátás mellett nem lehet dolgozni.
Akiknek a III-as csoportú egészségkárosodásuk van, felülvizsgálatra kell jelentkezniük, mely alapján eldől, melyik új ellátásra lesznek jogosultak (ugyanez vonatkozik s rendszeres szociális járadékban részesülőkre is). Nem érinti az átalakítás azokat, akik betöltötték a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, akik rokkantsági ellátásban részesülnek és az I-es és a II-es csoportban vannak, vagy akik a III-as csoportban vannak, de 5 éven belül betöltik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint az átmeneti járadékban részesülőket.
Bevezetik a rehabilitációs kártyát, mely hasonló a START kártyához, így járulékkedvezményt nyújt a munkáltatók részére.

Egészségügyi szolgáltatási járulék:

2012. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 5 100 Ft-ról 6 390 Ft-ra nő.

3. Egyéb adótörvények:

Baleseti adó:

2012. január 1-től a kötelező gépjármű biztosításokhoz kapcsolódik, mely a biztosítási díj 30%-a, maximum napi 83 Ft, évi 30 295 Ft.
Amíg él a biztosítási szerződést, az adót a biztosító társaság vallja be és szedi be a biztosítási díjon keresztül. Az adóalanynak kell a NAV felé befizetnie és bevallania az adót, ha a biztosítója nem bejegyzett cég Magyarországon, vagy ha a szerződés díj nemfizetés miatt szűnt meg.

Ingatlanadó:

Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 3 %-át.

Illeték:

Az autók átírási illetéke 18 Ft/cm3, 1 890 cm3 felett 24 Ft/cm3 helyett 2012. január 1-től a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket.
A bírósági illetékek is változnak, az illeték mértéke továbbra is 6%, minimum 10 000 Ft, de a maximum már nem 900 000 Ft, hanem 1 500 000 Ft, az igazgatási illeték 2200 Ft-ról 3000 Ft-ra nő 2012-től, a válóper és közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 30 000 Ft lesz.

Gépjárműadó:

2012. január 1-től az adómérték a kW-hoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót a magánszemély negyedévente fizetik, a cégeknek január 20-ig a teljes évet előre ki kell fizetni

Jövedéki adó:

2012. január 1-től már csak a magasabb árat tartalmazó zárjeggyel lehet dohányárut értékesítenie jövedéki engedélyes kereskedőnek, nem jövedéki engedélyes kereskedőnek 60 napig, ezt követően mulasztási bírsággal sújtható a kereskedő. 2012. május 1-től a dohányterméke zárjegyének is kell vonalkódot tartalmaznia, az alkoholéhoz hasonlóan.
A kereskedelmi gázolaj kedvezménye 19,5 Ft/l helyett 2012-től csak 17 Ft/l igénylehető vissza

Népegészségügyi termékadó (chipsadó):

Az energia italok esetében eltörlik a 8%-os cukortartalomra vonatkozó korlátot, a termék akkor lesz adóköteles, ha tartalmaz koffeint és taurint, adóköteles lesz az ízesített sör és long drink is.

4. Egyéb törvények módosításai:

Kamara:

2012. január 1-től minden gazdasági társaságnak kötelező a kamarai tagság, mely regisztrációra 60 nap áll rendelkezésre, az újonnan alakuló cégeknek a bejegyzést követő 5 napon belül kell regisztrálni a területileg illetékes kamarához. Egyéni vállalkozók külön jogszabály alapján lesznek kötelesek a nyilvántartásba vételre.

Számviteli törvény:

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozás nem haladta meg az éves nettó árbevétel 200 millió Ft-ot (eddig 100 millió Ft) és az átlagos létszámban az 50 főt. Ez a 2012-es üzleti évnél alkalmazható először. 2014-től már 300 milliós nettő átlag árbevétel teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot.
Osztalékelőleg fizethető a mérleg fordulónapát követő 6 hónapban a beszámoló alapján, nem szükséges külön beszámolót készíteni.
A törvény előírja, hogy a mérlegben szereplő minden tételhez leltározással köteles minden vállalkozó hitelesíteni egyeztetéssel.
Házipénztár 2012. január 1-től maximális napi egyenlege az összbevétel 2%-ról 10%-ra nő, de minimum 500 000 Ft

Munka Törvénykönyve:

2011. augusztus 1-től a túlórát a munkáltató pénz helyett szabadidőt is biztosíthat.
2011. augusztus 1-től a kismama fizetés nélküli szabadságságnak megkezdésétől számított 6 hónapon belül újra munkába kíván állni, akkor legfeljebb 30 nap múlva, ha 6 hónap elteltével, akkor legfeljebb 60 nap múlva van foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak. 2011. augusztus 1 után fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák esetében nem 1 év, hanem 6 hónapig jár fizetett szabadság, mely egyéni megállapodás alapján a munkáltató pénzben megválthat. Ha 2011. augusztus 1. előtt kezdte meg a kismama a fizetés nélküli szabadságát, akkor 1 évre jár fizetett szabadság, ha ezt követően, akkor már csak 6 hónapra jár.
Az aktuális évi fizetett szabadságokat változatlan az aktuális évben kell kiadni (max 5 nap csúszhat át előző évről abban az esetben, ha már az aktuális évben megkezdődik a szabadság kiadása). Szabadságot átvinni előző évről kivételes gazdasági érdekből lehet, de akkor is ki kell adni következő év március 31-ig.
Évente legalább egyszer 14 nap összefüggő naptári nap távollétet kell kiadni a munkáltatónak minden alkalmazott után

Gazdasági társaságról szóló törvény:

A Gt 22§ (2) bekezdése alapján vezető tisztségviselő ügyvezetői minőségben társasági jogi viszonyban vagy munkaviszonyban járhat el. Munkaviszonyban kizárólag akkor, ha nem egyszemélyes Kft, Bt és Kkt üzletvezetésre kizárólagos tag és kizárólag akkor, ha erről a társasági szerződében rendelkezett (nem minta alapján készült társasági szerződés).

Továbbá felhíjuk minden kedves Ügyfelünk figyelmét, hogy a bejelentett alkalmazottak esetén továbbra is kötelező üzemorvos, valamint tűzvédelmi és (esetenként) munkavédelmi oktatás.
A folyamatos törvényi változások nyomon követése lassan lehetetlenné válik, így elképzelhető, hogy a tájékoztató lezárását követően a fent említett módosításokat már változtatták, illetve további módosítások jelentek meg.